A kennelköhögés – fontos tudnivalók

A kennelköhögés, más néven bordetellózis vagy kennel cough, egy olyan légúti betegség, amely főleg kutyákat érint.

A kennelköhögés általános bemutatása

A kennelköhögés, más néven bordetellózis vagy kennel cough, egy olyan légúti betegség, amely főleg kutyákat érint. A betegséget különböző vírusok és baktériumok okozhatják, például a Bordetella bronchiseptica baktérium.

Moszkvai őrkutya maszkban

Tartalomjegyzék

A kutyák és macskák bordetellózisának áttekintése

Az első leírás: A Bordetella nemzetséget Bordet után nevezték el, aki először írta le a Bordetella pertussist (Bordet és Gengou, 1906).

Okozója: Bordetella bronchiseptica, ami egy aerob, gram-negatív, mozgékony baktérium (Alcaligenaceae család).

Érintett gazdaszervezetek: Kutyák, macskák, vadon élő húsevők, sertések, lovak, nyulak, rágcsálók, pulykák és emberek. Kutyák és macskák esetében azonos törzsek érintettek.

Földrajzi elterjedés: Világszerte megtalálható.

Terjedési módok: Aeroszol, fertőzött fomitákkal és vízforrásokkal való érintkezés.

Főbb klinikai tünetek: Tüsszögés, savós vagy nyálkás orrváladék, erős vagy dudáló köhögés (különösen kutyáknál). A hörgőtüdőgyulladásban szenvedő kutyáknál és macskáknál láz, letargia, étvágytalanság, tachypnoe, produktív köhögés, nyálkás-gennyes orr- és szemváladék is előfordulhat.

Differenciáldiagnózisok: Felső és alsó légúti betegségek, mint például összeesett légcső, vírusos légúti fertőzések, gombás tüdőgyulladás, protozoás tüdőgyulladás, légúti daganatok, légúti idegentestek, krónikus bronchitis, eozinofil bronchopneumopátia vagy granulomatózis, parazitás fertőzések (mint például Filaroides, Oslerus, Capillaria, Paragonimus, Dirofilaria), hörgőtüdőgyulladás olyan másodlagos állapotok miatt, mint a gégebénulás vagy a ciliáris diszkinézia, bal oldali pangásos szívelégtelenség.

Emberi egészségügyi jelentőség: A pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok emberi fertőzéseket okoznak, például szamárköhögést. Ritkán kapcsolódhatnak légzőszervi megbetegedésekhez és szisztémás fertőzésekhez, mint például hashártyagyulladás, vérmérgezés és agyhártyagyulladás. Főként az immunhiányos betegeknél okozhatnak problémát. A kutyák és macskák közelsége összefüggésbe hozható az emberi fertőzésekkel, de a gazdaspecifikusság a törzzsel is kapcsolatban lehet.

aerob

Az aerob baktériumok olyan mikroorganizmusok, melyek anyagcseréjükhöz oxigént használnak fel. Több típusuk létezik: a mikroaerofil baktériumok a légkörinél kisebb oxigénkoncentrációt igényelnek, a fakultatív anaerob baktériumok könnyebben növekednek oxigén jelenlétében, de anélkül is túlélnek.

A Gram-festés egy sejtfestési eljárás; empirikus (gyakorlati) módszer baktériumok csoportosítására. A módszer Hans Christian Gram (1853-1938) dán kutató munkájának eredménye, aki 1884-ben felfedezte, hogy a baktériumokat két csoportra lehet osztani aszerint, hogy egy bizonyos festési eljárással lilára festhetők-e vagy sem:

Gram-pozitív baktériumok azok, amelyek kékre/lilára színeződnek és
Gram-negatív baktériumok azok, amelyek rózsaszín/piros színt kapnak.
Az elszíneződés a sejtfal szerkezetétől függ. A különbséget azok a lipoid vegyületek jelentik, melyeket csak a Gram-negatív sejtfal tartalmaz. A két csoport ezen kívül sok más tulajdonságban is különbözhet egymástól.

A „fertőzött fomiták” kifejezés azt jelenti, hogy olyan kis szemcsék vagy részecskék, amelyekben a fertőző kórokozók, például baktériumok vagy vírusok, megtalálhatók. Ezek a szemcsék olyan dolgok lehetnek, amelyekről a kórokozók könnyen átterjedhetnek egyik helyről a másikra. Például, ha egy állat vagy egy személy köhög vagy tüsszent, a kórokozók a kis cseppjeikben lehetnek jelen, és ezek a cseppek, vagyis a fomiták, fertőzők lehetnek, ha valaki más hozzájuk ér, vagy belélegzi azokat.

Az „mozgékony baktérium (Alcaligenaceae család)” azt jelenti, hogy ez a baktérium képes mozogni. Gondolj egy kicsi mikroszkopikus lényre, amely olyan apró, hogy csak egy mikroszkóp segítségével látható. Ezek a baktériumok nem állnak meg, hanem képesek kis lábakon vagy farokon keresztül mozogni, akár egy kis játékfigura.

Az „Alcaligenaceae család” pedig azt jelzi, hogy ez a baktérium a tudományos besorolás szerint egy olyan csoportba tartozik, amelyben hasonló tulajdonságokkal rendelkező baktériumok vannak. Tehát, elképzelheted úgy, mintha a baktériumok egy nagy családban lennének, ahol mindenki hasonló módon működik vagy hasonló módon néz ki.

A „letargia” egy olyan szó, amit akkor használunk, amikor valaki nagyon fáradtnak, kimerültnek vagy kórosan lustának érzi magát. Gondolj arra az érzésre, amikor egy nap folyamán annyira elfáradtál, hogy úgy érzed, nehézkes mozogni, és szinte nincs kedved semmihez. A letargia azt jelenti, hogy valaki ilyen állapotban van, és nehezen találja meg a motivációját vagy az energiáját a tevékenységekhez. Ez gyakran egy egész testet érintő kimerültség érzése.

A „tachypnoe” orvosi kifejezés, amit arra használunk, amikor valaki nagyon gyorsan lélegzik. Gondolj arra, ahogy a mellkasod gyorsan emelkedik és süllyed, amikor például futkározol vagy szorongsz. Ha valaki tachypnoe állapotban van, az azt jelenti, hogy a normálisnál sokkal gyorsabb lélegzése van, és ez gyakran a test kísérletének eredménye, hogy több oxigént juttasson be a tüdőbe. Tachypnoe előfordulhat például láz, szorongás vagy bizonyos betegségek, például légzőrendszeri problémák esetén.

A „produktív köhögés” olyan köhögést jelent, amely során a beteg valamilyen anyagot vagy váladékot köhög fel és köhög ki a tüdejéből vagy légutakból. Ez a köhögés általában hasznos lehet, mivel segít megtisztítani a légutakat és eltávolítani az esetlegesen megtelepedett váladékot, nyákot vagy egyéb anyagokat.

Tehát, ha valaki produktív köhögést tapasztal, az azt jelenti, hogy a köhögés segít az anyagok eltávolításában, és általában hozzájárul a légutak tisztításához. Ez lehet például a légúti fertőzések, mint a megfázás vagy az influenza, egyik tünete, ahol a szervezet megpróbálja megszabadítani magát a kórokozóktól és azok melléktermékeitől.

A „protozoás tüdőgyulladás” olyan állapotra utal, amikor a tüdőt megbetegítő kórokozók közé tartoznak a protozoák. A protozoák egy csoportja egysejtű szervezetek, amelyek képesek mozogni és önállóan élni. Ezek a mikroszkopikus élőlények különféle kórokozóként szerepelhetnek, és bizonyos körülmények között okozhatnak betegségeket.

A protozoás tüdőgyulladás egyfajta tüdőgyulladás, amelyet a protozoák okoznak. A tüdőgyulladás általában a tüdő szövetének gyulladását jelenti, és különböző kórokozók, mint például baktériumok, vírusok vagy protozoák okozhatják. A protozoás tüdőgyulladás tünetei általában a légzőrendszeri problémákhoz kapcsolódnak, például nehézlégzés, köhögés és láz. Az ilyen típusú tüdőgyulladást általában orvos kezeli, és a kezelés a kiváltó protozoától függ.

A „bronchitis” az a betegség, amikor a hörgők, azaz a légutak egy része, gyulladt lesz. A hörgők azok, amelyekbe a levegő áramlik a tüdőben. Amikor valaki bronchitises, ez azt jelenti, hogy a hörgői irritáltak és gyulladtak, ami megnehezítheti a levegő áramlását.

A bronchitis lehet akut vagy krónikus. Az akut bronchitis általában rövid ideig tart, és a leggyakrabban vírusos fertőzés okozza, mint például egy megfázás vagy influenza. A krónikus bronchitis pedig hosszabb ideig tartó, gyakran ismétlődő gyulladást jelent, és általában hosszú távú irritáció okozza.

A bronchitis tünetei közé tartozhat a köhögés, mely gyakran váladékkal vagy nyákkal jár, légszomj, mellkasi fájdalom és láz. Az orvosok általában pihenést, folyadékfogyasztást és gyulladáscsökkentőket javasolnak az akut bronchitis esetén. A krónikus bronchitis esetén hosszú távú kezelés, például inhalációs gyógyszerek szükségesek.

„Eozinofil bronchopneumopátia” egy olyan állapotot jelöl, amikor a légzőrendszerben (bronchusokban és tüdőszövetekben) fokozott mennyiségű eozinofil sejt található. Az eozinofil sejtek az immunrendszer részét képezik, és a gyulladásos válaszban játszanak szerepet. Ennek az állapotnak a jellemzője, hogy a légzőrendszerben megnövekedett eozinofil sejtek okoznak gyulladást, ami befolyásolhatja a légzőrendszer működését és vezethet tüdőgyulladáshoz (pneumonia).

Ez a kifejezés egy összetett betegséget ír le, amelynek különböző okai lehetnek, és orvosi vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz és kezeléshez. Általában a betegség kezelése az alapját okozó tényezőtől függ, például allergiás reakciók kezelése, gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy egyéb megfelelő kezelési módszerek alkalmazása.

„Granulomatózis” egy olyan állapotot jelent, amikor a szervezetben granulómák képződnek. A granulóma egy kis, gyulladt terület, amelyben a szervezet különféle sejtek összegyűlnek, hogy megvédjék magukat például egy fertőzés vagy egy irritáció ellen. A granulomatózis olyan betegségeket ír le, amelyeknél túlzottan sok granulóma képződik, és ez a folyamat problémákat okozhat a szervezet működésében.

Ez egy általános leírás, és a granulomatózisnak különböző típusai léteznek, például tuberkulózisban vagy szarkoidózisban. Minden típusnak saját okai és tünetei vannak, és az orvosi kezelés a pontos diagnózistól függ.

Filaroides azonos a kutyák tüdejét érintő fonálférgekkel. Magyarul hasonlóan hívják: kutyafonálféreg.

Oslerus szintén a fonálférgek közé tartozik és a kutyák légcsövét (hörgőt) fertőzi meg. Magyarul kutyafonálféregnek nevezik.

Capillaria egy másik fonálférgek csoport, amely kutyákat, macskákat, és más állatokat is fertőzhet. Magyarul kutyafonálféregként emlegetik.

Paragonimus egy laposférgek csoport, amelyeket megszokottan gőzös környezetben élő kagylókban találunk, és emberekben okozhat tüdőférgességet. Magyarul paragonimózisként ismert.

Dirofilaria a szív- és verőérférgek közé tartozik, ami kutya és más emlősállatokat is fertőzhet. Magyarul dirofilariázisként (szívférgesség és bőrférgesség) ismert.

A „ciliáris diszkinézia” olyan állapot, amikor a ciliák nevű apró, hajlított „szőrök” a légutakban nem működnek megfelelően. A ciliák normális esetben segítenek a légutak tisztán tartásában, mivel mozgásukkal kivezetik a por, váladék és egyéb szennyeződéseket a tüdőből.

A ciliáris diszkinézia esetén ez a szőrös bevonat nem mozog hatékonyan, így a szennyeződések nem távoznak megfelelően. Ennek eredményeként a légutakban panghatnak a váladékok, ami hajlamosabbá teszi a fertőzésekre és légúti problémákra.

Ez a rendellenesség genetikai lehet, vagy kialakulhat fertőzés vagy egyéb tényezők hatására. A ciliáris diszkinézia tünetei közé tartozhatnak a tartós köhögés, ismétlődő légúti fertőzések és nehézlégzés. A kezelés az alapját okozó tényezőtől függ, és lehet, hogy szükség van gyógyszerekre vagy egyéb terápiákra a tünetek enyhítésére.

A pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok mindkettő azonos családba, a Bordetellába tartoznak, és mindkettő köhögéshez kapcsolódó betegségeket okozhat az embereknél.

A pertussis, más néven szamárköhögés, egy súlyos légzőszervi fertőzés, melyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Az emberekre könnyen terjed, és jellemzője a hosszan tartó, erős, szakaszos köhögésrohamok, melyek között a beteg nehezen jut levegőhöz.

A Bordetella parapertussis egy másik Bordetella baktérium, amely szintén köhögéses betegséget okozhat, de enyhébb tünetekkel. A parapertussis tünetei hasonlóak lehetnek a pertussishoz, de általában enyhébb lefolyásúak.

Mindkét baktériummal való fertőzés megelőzhető a hagyományos oltásokkal, például a DTP (difteria, tetanusz, pertussis) oltással. Az oltások segítik a szervezetet a betegségek elleni védekezésben.

A kennelköhögés tünetei közé tartozhat a száraz, durva köhögés, orrfolyás, tüsszentés és a torok irritációja. A betegség terjedése kutyák között közvetlen kapcsolat útján történhet, például az érintkezés során vagy a közös tárgyakon keresztül. A kutyák kennelköhögése gyakran fordul elő olyan helyeken, ahol a kutyák sűrűn találkoznak, például kutyapanziókban, állatmenhelyeken vagy kutyakiállításokon.

A kennelköhögés megelőzése

A kennelköhögés elleni vakcinák elérhetők, és ajánlottak különösen azoknak a kutyáknak, akik gyakran részt vesznek olyan helyeken, ahol a fertőzés könnyen terjedhet. Ha a kutyád tüneteket mutat, fontos az állatorvosi vizsgálat és kezelés.

Minden esetben, ha gyanítod, hogy a kutyád kennelköhögésben szenved, konzultálj állatorvosoddal, aki fel tudja ismerni a betegséget, és megfelelő kezelést javasolhat.

Meddig tart a kennelköhögés

A kennelköhögés tünetei általában 7-21 napig tarthatnak, de az időtartam egyéni változó lehet, és függ a kutyának az immunrendszerének erősségétől, az eset súlyosságától, valamint a kezeléstől. A tünetek enyhék lehetnek, és néhány nap alatt elmúlhatnak, de súlyosabb esetekben hosszabb ideig is eltarthatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a kennelköhögés tünetei hasonlóak lehetnek más légúti fertőzésekhez vagy betegségekhez, például a parainfluenza vírus vagy az adenovírus okozta fertőzésekhez. Ezért a pontos diagnózis érdekében és a megfelelő kezelés meghatározásához állatorvoshoz kell fordulni.

A kennelköhögés esetén a gyógyulás után a kutya továbbra is hordozhatja a Bordetella bronchiseptica baktériumot, amely a betegség egyik kiváltó oka. A fertőzőképesség időtartama egyénenként változhat, és attól függ, hogy mennyire erős az adott kutya immunrendszere, valamint attól, hogy mennyi ideig tartott a betegség.

Általában azt mondhatjuk, hogy a kutya fertőzőképessége a tünetek megszűnése után még néhány héten keresztül fennmaradhat. Azonban a pontos időtartam változhat, és egyes kutyáknál akár hosszabb is lehet.

Ezért fontos fenntartani a megelőző intézkedéseket, különösen a rendszeres vakcinációt, hogy csökkentsük a fertőzés kockázatát a kutyák között, különösen olyan helyeken, ahol sok kutya találkozik, például kutyapanziókban, kutyakiképző központokban vagy kutyakiállításokon.

Amennyiben kétségeid vannak a kutya fertőzőképességével vagy a megelőzési intézkedésekkel kapcsolatban, érdemes konzultálni az állatorvosoddal. Ő tudja legjobban értékelni a kutya egészségi állapotát, és segíthet a megfelelő intézkedések meghatározásában.

 

Melyik évszakban fordul elő gyakrabban

A kennelköhögés egész évben előfordulhat, és nincs kifejezetten olyan évszak, amikor gyakrabban vagy ritkábban fordulna elő. A fertőzés kutyák közötti közvetlen kapcsolaton keresztül terjed, és olyan helyeken, ahol sok kutya találkozik, könnyen terjedhet, függetlenül az évszaktól.

Azonban néhány tényező hozzájárulhat a kennelköhögés terjedéséhez:

Beltéri helyek: Olyan helyeken, ahol a kutyák sokan tartózkodnak együtt, például kutyapanziók, kutyakiképző központok vagy állatmenhelyek, a fertőzés könnyebben terjedhet.

Hideg időjárás: Bár a kennelköhögés nem kifejezetten szezonális betegség, hideg időjárás esetén a kutyák több időt tölthetnek zárt terekben, ahol a fertőzés könnyebben terjedhet.

Kutyakiállítások és események: Olyan helyeken, ahol sok különböző kutyafajta találkozik, például kutyakiállításokon, a fertőzés könnyen terjedhet.

A megfelelő vakcináció és a higiénés intézkedések, például a fertőzött kutyákkal való közvetlen érintkezés minimalizálása, segíthetnek a kennelköhögés terjedésének megelőzésében, függetlenül az évszaktól.

Beteg kutya kennelköhögés

Ember elkaphatja a kennelköhögést?

Bár a kennelköhögés főleg kutyákat érintő betegség, az ember is elkaphatja, különösen akkor, ha közvetlen kapcsolatba kerül fertőzött kutyákkal. Az általában a Bordetella bronchiseptica baktérium és más kórokozók okozzák, és az emberek esetében hasonló tüneteket okozhatnak, mint a kutya esetében.

Az emberi kennelköhögés tünetei közé tartozhat a száraz köhögés, orrfolyás, torokfájás és láz. A fertőzés általában nem súlyos, és általában magától múlik el, de az érintett személyek orvosi segítséget kérhetnek a tünetek enyhítése vagy a gyógyulás felgyorsítása érdekében.

Az emberi kennelköhögés általában azokat érinti, akik gyakran vannak kapcsolatban kutyákkal, például kutyapanziókban vagy kutyakiképző központokban dolgozók, valamint azok, akiknek otthonában fertőzött kutyák tartózkodnak.

Az általános higiénés intézkedések, például rendszeres kézmosás és a fertőzött kutyákkal való közvetlen érintkezés minimalizálása, segíthetnek csökkenteni az emberi kennelköhögés kockázatát. Ha valaki tüneteket tapasztal, és úgy gondolja, hogy kennelköhögés lehet az ok, érdemes orvoshoz fordulni, hogy megfelelő diagnózist és kezelést kapjon.

Hasonló tünetek

A száraz köhögés, orrfolyás, torokfájás és láz olyan tünetek, amelyek számos emberi légúti fertőzéshez kapcsolódhatnak. Néhány olyan betegség és kórokozó, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, magukban foglalják:

Influenza (influenzavírus): Az influenza szezonális légúti fertőzés, amelyhez általában magas láz, száraz köhögés, orrfolyás és torokfájás társul.

Megfázás (rhinovírus vagy más vírusok): A megfázás is gyakori légúti fertőzés, melyet száraz köhögés, orrfolyás, torokfájás és enyhe láz kísérhet.

Adenovírus-fertőzés: Az adenovírusok különböző tüneteket okozhatnak, beleértve a száraz köhögést, orrfolyást, torokfájást és lázat is.

Parainfluenza-vírusok: Ezek a vírusok is okozhatnak légúti fertőzéseket, amelyek hasonló tünetekkel járnak.

Koronavírusok: Például a COVID-19 is hasonló tüneteket okozhat, beleértve a száraz köhögést, orrfolyást, torokfájást és lázat is.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem specifikusak, és más egészségügyi problémákhoz is kapcsolódhatnak. Amennyiben valaki tüneteket tapasztal, különösen ha azok súlyosak vagy hosszabb ideig tartanak, javasolt orvoshoz fordulni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. Az orvos segítségével pontosabb információkat lehet kapni az adott tünetek mögött álló okokról.

Forrás:

https://www.sciencedirect.com/
topics/pharmacology-toxicology-and-pharmaceutical-science/bordetellosis

https://hu.wikipedia.org/

Facebook
Twitter

Vélemény, hozzászólás?

Bejegyzések

Miért ugat a kutya?

Miért ugat a kutya?

Hogy miért ugat a kutya, erre vonatkozóan még mindig sok az ismeretlen. A kutya különféle okokból és különböző helyzetekben adhatja elő ezt a hangjelzést.

Üzenet nekünk

Figyelem!

A blogbejegyzések rendszeresen bővülnek.

Aki Moszkvai őrkutyát, vagy más fajta  kutyát tart és itt szívesen megosztaná kutyusa történetét, érdekes pillanatait, fotóit, ide kattintva vegye fel velünk a kapcsolatot.

Írj nekünk

vagy küldj emailt az
info@moszkvai-orkutya.hu
címre